A gyermekek olyanok, mint a virágok.
Az egyiket sokat kell öntözni, a másikat csak ritkán szabad.
Az egyik a sok napot kedveli, a másik árnyékos helyen is virágzik.
Vannak könnyen alkalmazkodók és érzékenyebbek.
Ha mindegyikkel ugyanúgy bánok, az egyik kivirul, a másik elszárad.

Mindegyiknek van levele, szára, virága – hasonlóak, de mégis különbözőek.
Mindegyikük gondoskodásra éhezik, egyéni bánásmódra.
Nem attól fejlődnek, hogy mellettük ülök egész nap, hanem attól, hogy a számukra megfelelő gondoskodást kapják.
Van köztük árvácska, petúnia, muskátli, leander, krókusz, kardvirág és rózsa.
Az egyik hamarabb nyílik ki, a másik később, de mindegyik különleges, mindegyik egyedi.
Nem hasonlíthatom össze őket egymással.
Nem jobb a hatalmas kardvirág, mint az apró árvácska.
Csak más.
Nem erőltethetem, hogy virágozzék hamarabb a rózsa, hiszen az árvácska már rég kibújt, most már neki is itt lenne az ideje.
Csak annyit tehetek, hogy megismerem őket,
rájövök, hogyan érzik a legjobban magukat a kertemben,
a nekik megfelelő, egyéni módon gondoskodom róluk,
és gyönyörködöm bennük,
ahogyan nőnek, erősödnek,
kivirágzanak.

Írta: Friedrich Fröbel

Ki volt Friedrich Fröbel?
Friedrich Fröbel (1782-1852) pedagógus nyitotta meg az első óvodát Németországban 1837-ben lakóhelyén, Bad Blankenburgban.
A gyermekek számára megnyitott központot Fröbel eredetileg “játszó és elfoglaló intézmény”-nek nevezett el, melyet később, 1840-ben változtatott meg “gyermekkert”-re (Kindergarten). Ötletét pár év múlva önkéntesek kezdték el elterjeszteni egész Németországban.
Fröbel a neveléstörténet kiemelkedő pedagógusának, Johann Heinrich Pestalozzi (1976-1827) tanítványaként ismerkedett meg a gyermekek nevelésének és népnevelésnek alapjaival. Pestalozzi társadalmi támogatással nyitott Svájcban szegény-intézetet, ahol befogadott szegény gyermekek számára nyújtott emberhez méltó nevelést és oktatást. Intézete hamarosan világhírűvé vált, a világ minden tájáról fogadott gyermekeket, immár jómódú szülők gyermekeit is. Pestalozzi munkásságának és nevelési elveinek magyarországi megismertetéséhez Esterházy Miklós herceg, Brunszkvik Teréz grófnő és Váradi Szabó László pedagógus is nagy mértékben hozzájárultak.
(forrás: Wikipedia)